Vezető tudósok tucatjai írták alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik az érintett cégeket, alaposan vizsgálják meg, milyen hatással lesz a bolygóra, ha – egyébként jó cél érdekében – megbolygatják az óceánok ökoszisztémáját.
Hiába hűtjük le klímaberendezéssel otthonainkat, ha közben szinte megfőzzük városunkat egy hőhullám idején. Akár 2 fokkal is növelheti hőmérsékletet a folyamatos klímázás, miközben egyre többen szerelik fel lakásukat velük.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
Az amerikai kutatók által vizsgált methylotuvimicrobium buryatense nevű baktériumtörzs képes felfalni a metánt, majd szén-dioxiddá és biomasszává alakítja azt. Ezeket ráadásul hasznosan is fel lehet használni.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
A globális felmelegedés sportra gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet a budapesti atlétikai világbajnokság hőségriadóstul, hőgutástól és átvariált programostul. Lehet-e a hőségre edzeni? Mennyit bír el az emberi test? Hogyan alakulnak át emiatt a világversenyek? Ami biztos: a klímaváltozással egyre több élsportoló válik olyan „veszélyeztetett faj” tagjává, amelynek folyamatosan szűkül az élőhelye.
A lassan kiapadó tó miatt tönkre fognak menni a környék termelői is, hiszen nem lesz mivel öntözniük földjeiket.
Hamarabb olvadt el a sarkvidéki jég, mint amihez a császárpingvinek szoktak.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét.
Az olvadó olaszországi gleccser a klímaváltozás egyik szimbóluma.
A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.
A kaliforniai tűzoltóknak 45 perc alatt sikerült eloltaniuk azt az erdőtüzet, ami nemrég hajnali 3 órakor keletkezett egy clevelandi erdőben. A rendkívüli gyorsaságot a mesterséges intelligenciának köszönhetik.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
A globális felmelegedés miatt az óceánok elérték az eddigi legmagasabb felszíni átlaghőmérsékletüket, megdöntve a 2016-os csúcsot – derül ki az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz adataiból.
Az amerikai Fervo Energy mérnökeinek a Google bevonásával sikerült megoldaniuk egy olyan technológiai problémát, amely eddig hátráltatta a geotermikus kutak létrehozását. Állítják, áttörésről van szó.
A görög kormány igyekszik a hóna alá nyúlni az ország legfontosabb gazdasági ágazatának.
Sok minden kelt szorongó érzéseket az emberekben, s mostanában a klímaváltozás is egyike a kiváltó okoknak. Pszichológusok magyarázzák, hogy nem feltétlenül önző érdekek állnak amögött, hogy tartunk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozástól.
Nehéz szavakban kifejezni, mennyire súlyos a helyzet a bolygónk többi részére is nagy hatással lévő Antarktisznál, vélik a kutatók. Az ok egyértelmű: az ember.
A félelem használata a meggyőzésben általában jobban működik, mint az észérvek. De vajon minden körülmények között így van ez? Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
